Magyar és külföldi kutatóknak állatkísérletekben sikerült koponyán kívülről indított elektromos impulzusokkal megállítani az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusát. Eredményüket az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, az amerikai Science magazin augusztus 10-i számában ismertették.
Dr. Berényi Antal
Dr. Berényi Antal, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének tanársegédje a Rádió 88-nak elmondta: kutatásuk alapvető célja az volt, hogy bizonyítani tudják: a koponyán kívülről érkező elektromos ingerek segítségével képesek befolyásolni az agy elektromos aktivitását, így az információfeldolgozást. “Ahhoz, hogy a módszer hatékonyságát bizonyítani tudjuk, választottunk kellett egy betegségmodellt, egy epilepsziamodellt, amely használata során képesek voltunk az epilepsziás rohamokat az elektromos ingerek segítségével a rövid idő alatt leállítani” – mondta a szegedi kutató.
Az összlakosság mintegy 1 százaléka szenved epilepsziában, ami 100-150 ezer embert jelent Magyarországon. Az érintett páciensek 20 százaléka gyógyszerekkel nem kezelhető, ezért fontos az eljárásuk, amely körülbelül 30 ezer emberen segíthetne. A jövőre vonatkozóan a kutató elmondta, hogy az eljárás más jellegű betegségek kezelésére is alkalmas lehet, ha célzottan más agyterületeket ingerelnek így, például depresszió vagy más pszichiátriai kórképek esetében.
A kutató szerint kísérletsorozatuk vívmánya, hogy az elektródokat nem az agyba implantálják, ahogy például azt a Parkinson-kór kezelésében már régóta alkalmazzák, hanem a koponyacsont külső felszínére. “Ez azt jelenti, hogy a koponyát nem kell felnyitni, a bőr alá, a koponyacsont külső felszínére ültethető az elektróda. Vizsgálatkor egy műszer folyamatosan ellenőrzi az agyi aktivitást, és ha normális agyi működési mintától eltérő jeleket érzékel – amely például epilepsziás rohamra utal -, akkor automatikusan bekapcsol, és a megfelelő időpontban stimulálva az agyat, visszaállítja a megfelelő működést” – tette hozzá. A most publikált állatkísérletes eredmények után a humán próbákra is szükség lesz, amelyek Berényi Antal reményei szerint minél hamarabb megkezdődnek. Ezt azonban vélhetően másik kutatócsoport fogja elvégezni a megfelelő engedélyek beszerzését követően.
A Science magazinban közzétett tanulmányban szerzőként és kapcsolattartóként szerepel Buzsáki György Agy-díjas kutató is, akinek a Newark-i Rutgers Egyetemen, valamint a New York-i New York Egyetemen lévő laboratóriumában Berényi is munkatársként tevékenykedik.
