Komoly környezetkímélő beruházásokba foghat a Szegedi Hőszolgáltató Kft., ami a családok pénztárcáját is kímélheti – feltéve, hogy az önkormányzat is rábólint. A projekt megvalósításával ráadásul az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is eleget tehetne a cég, sőt, lépéselőnybe is kerülhet azokkal szemben. A döntést viszont mielőbb meg kellene hozni, mert az erre igényelhető EU-s forrásokkal kapcsolatos pályázatok hamarosan kiírásra kerülnek.
Jöhet(ne) a geotermikus energia
Közel 5 milliárd forintos beruházás terveit nyújtotta be a városnak a Szegedi Hőszolgáltató Kft., melynek felét, vagyis 2,5 milliárd forintot az EU klímavédelmi forrásából lehetne finanszírozni. Az elképzelések szerint egy olyan termálvíz-felhasználáson alapuló rendszert telepítenének a városba, ami az energiatakarékosság mellett azt is lehetővé tenné, hogy a háztartásoknak kevesebbet kelljen költeniük a távhőre és a meleg vízre. Hogy pontosan mennyivel jelentene ez kevesebb kiadást, azt egyelőre nem lehet tudni, mert ahhoz a projekttársaság megalapításán túl a pontos kidolgozásra lenne szükség, amit pedig csak akkor lehetne elkezdeni, ha az önkormányzat zöld utat ad. Ennek a költsége körülbelül 1 millió forint, amit a városnak kellene finanszíroznia, az önkormányzat azonban egyelőre még nem foglalkozott érdemben a kérdéssel. Jó előjel viszont, hogy a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Jogi Bizottság is támogatja a terveket.
Szeged az egész országot tekintve a legkiválóbb termál-energetikai adottságokkal rendelkezik, így kézenfekvő lenne az olcsó termál energiára alapozva jelentős mértékben csökkenteni a város kiadásait. Szeged közvetlen környezetének földtani és vízföldtani adottságainak köszönhetően lehetséges lenne, hogy a város ma Magyarországon az egyik éllovas legyen a geotermikus energia hasznosításában és irányt mutasson a többi önkormányzat számára.
Kútfúrás és biomassza kazán
Jelenleg évente mintegy 781 ezer köbméter használati meleg vizet szolgáltat a kft., ám ha a kutakat megfúrnák, a mostani mennyiség 98,5 százalékát válthatná ki a termálvíz. Ez viszont azt is jelenti, hogy a melegítésre használt hőmennyiség jelentős részét megspórolná a város. Persze nem mindent. Amit viszont pótolni kellene, azt a rókusi fűtőmű közelébe telepített két biomassza kazán tenné meg. A tüzeléshez a tervek szerint erdei vágástéri hulladékot, faipari melléktermékeket, valamint energetikai ültetvényekről származó faaprítékot használnának, ezzel pedig elkerülhető lenne, hogy veszélyeztessék az erdőgazdálkodást, ráadásul a füst egy összetett szűrőrendszeren haladna át, amivel a jelenleginél jóval – évente körülbelül 18 ezer tonnával – kevesebb szén-dioxidot juttatnának a levegőbe.
Így néz ki a hazai termálvíz-térkép.
Amellett, hogy csökkenne a szén-dioxid kibocsájtás, a kazánok a város földgáz-felhasználását is nagyban csökkentenék, ezzel pedig hosszú távon jól járna Szeged, hiszen a gáz ára évek óta emelkedő tendenciát mutat.
A lehetőség adott, csak élni kell vele
A beruházást a Szegedi Hőszolgáltató Kft. egy dunaújvárosi céggel, az ENERGOTT Fejlesztő és Vagyonkezelő Kft-vel, valamint a szegedi önkormányzattal közösen végezné el. Hogy a tervezést megkezdhessék, egy projekttársaságot kellene alakítani, amiben a város és az ENERGOTT is 49-49 százalékot kapna, a hőszolgáltató pedig a maradék kettőt. Ám mivel a Hőszolgáltató többségi tulajdonsa is az önkormányzat, így Szeged többségi tulajdonossá válhatna.
A költségvetési tervezetet és az alapterveket a két cég már elküldte a szegedi önkormányzatnak, így a döntés a vezetés kezében van. Ha rábólintanak, a tervezés már most júniusban megkezdődhet, a kivitelezéssel és a próbaüzemmel együtt pedig 2014 októberében üzembe is állhatna a két kazán és a termálvizes technológia. A döntést pedig nem érdemes halogatni, mert az EU-s forrásra legkésőbb idén őszig kell pályázni.
