Délvidéki 300: kihalás fenyegeti a földikutyát

Évszázadokig irtották, mostanra az óriáspandánál is ritkább - ez a délvidéki földikutya rövid története, ami szerencsére nem így fejeződik be egy aktív gyakorlati védelmet szolgáló programnak köszönhetően, amelyet a Földikutya-védelmi Szakértői Csoport a Kiskunsági Nemzeti Parkkal együtt indított.

Még a Szegedi Vadasparkban sincs földikutya, csupán egy közeli rokona, az Afrikában őshonos csupasz turkáló - válaszolt megkeresésünkre Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója. Krnács György, a Kiskunsági Nemzeti Park őrkerület-vezetője elmondta: korábban voltak források arra, hogy a szegedi kiskertekben is találkoztak már földi kutyával, de ez még évtizedekkel korábban volt. A jelenleg Kelebia és Ásotthalom határán megtalálható földikutya-faj néhány példánya előfordul még Szabadkától északra és Újvidéktől délre is, de a földikutya teljes világállománya nem haladja meg a 300 egyedet, ebből mintegy 200 példány hazánkban él. Hozzátette: a rágcsáló-faj egyedszáma olyan kicsi, hogy nem jár károkozással a faj fenntartása. A földikutya jelenlegi élőhelye mindössze 2 százaléka a 18. századi állapotokhoz képest.

Van szeme, de nem nagyon lát vele. (További fotókért katt a képre.)

A földikutya föld alatti életmódhoz alkalmazkodott, így pontszerű szemével szinte alig lát. Fülkagylója nincs, hiszen az eltömődne földdel. Hatalmas metszőfogaival hosszú járatokat rág a földbe. Egy ideig az orrával túrja járatban a földet, majd amikor az már felgyülemlett, a földfelszínre túrja, úgy, mint a vakondok. Az viszont nagyon nagy különbség a két állat között, hogy míg a vakondok rovarokkal táplálkozik, addig a földikutya rágcsáló - mondta  Krnács György. A szakember kiemelte: a földikutya törvényben kifejezett értéke 500 ezer forint.

A Zöld Forrás támogatásával megvalósuló 1,7 millió forintos projekt célja, hogy ezt az igazi hungarikumot megőrizzék a jövő számára. Ebből a pénzből megoldják a faj bemutatását, emellett genetikai vizsgálatot és élőhely-rekonstrukciót is végeznek majd.

A 2005-óta tartó magyarországi kutatások bebizonyították, hogy a Kárpát-medencében öt, egymástól genetikailag nagymértékben különböző, a Kárpátok ívén kívül sehol másutt elő nem forduló földikutyafaj honos.